Egyre inkább a gépekre bízzuk a munkafolyamatokat, azok segítségével tervezünk, gyártunk, közlekedünk, .... kommunikálunk.
A nanorobotokkal kapcsolatos futurista előrejelzések azt mondják, hogy az egyesülés már nem is olyan távoli jövő - azért tartok tőle, hogy én már lehet, hogy alulról szagolom, ha arra gondolok, milyen látványos technikai fejlődést vártunk a 2000 utáni évektől.

Viszont magukkal a gépekkel való kommunikáció sok embernek okoz fejtörést, bosszú perceket, kellemetlenségeket.
Ezek adódnak az adott társadalom információtechnológiai fejlettségéből, életkori és kulturális különbségekből egyaránt.

Néhány fontos szempont, amit a tervezéskor figyelembe kell venni:

• a felhasználói interfész elsődleges feladata, hogy a felhasználó kommunikálni tudjon az alkalmazással
• fontos, hogy a kommunikáció során a folyamatot a felhasználó könnyen, hiba nélkül, és gyorsan eltudja végezni
• a felületnek mindig az adott feladathoz, a felhasználási csoport adotsságaihoz, feltételezhető tudásához kell illeszkednie
• a használt kifejezések, menü elnevezések lényegretörőek, ugyanakkor konzisztensek más hasonló rendszerekkel - itt fokozottan érvényes:
  ha valami bevált, jól működik, ha nem tudsz jobbat ne változtass rajta!
• a konzisztencia a rendszer hierarchikus megjelenítésében is fontos - az egyes hasonló funkciók egyforma megjelenést kapjanak
• a tervezés során az emberi tényezőkkel is számolni kell:

- rövid távú memória: egy ember kb. 7 információs egységet tud fejben tartani - a túl sok információ bármilyen rewakciót képes kiváltani (zavar, ijedtség,...) amelyek nagyobb eséllyel vezetnek hibázáshoz, a hibázás pedig ahhoz, hogy a rossz felhasználói élmény alapján akár az egész rendszert, céget ez alapján ítéljék meg.

- tévedni emberi dolog, ahogy a mondás tartja. Ha viszont a hibákat nem egyértelműen kommunikáljuk az még több hibához, és a fentebb említett folyamathoz vezet. Ezért nagyon fontosak a helyi súgó funkciók, az érthető hibaüzenetek, és a lehetőség, hogy a felhasználók hibát helyrehozzák - visszalépés, törlés stb.

- emberi voltunkból kifolyólag nem csak hibázunk, hanem ezt és még sok mást is rendkívül változatosan végzünk. Így a tervezőnek sohasem szabad kizárólag a saját felhasználói tapasztalatára hagyatkoznia. Sokszor azt mondják, ha a nagymamád elboldogul vele, akkor ez már egy jó rendszer. Ezzel azonban vigyáznék, bizonyos felhasználói rétegek számára a szájbarágós, lassú felület legalább annyira bosszantó, mint a káosz típusú. Ezért a tervezés egyes fázisainál jó egy célcsoport tesztet végezni - ha nem mással, a nagyival, vagy a szomszéddal.

Forrás: Ian Sommerville/Szoftverrendszerek fejlesztése
(Felhasználói interfészek tervezése - fordítás: Simon Gyula)

Fotó: www.e-spaces.com